Szem/Gép (Eye / Machine)
videó, 25 perc, 2001

A film az Öbölháború képeivel foglalkozik, amelyek 1991-ben világszerte szenzációt keltettek. A céljaikat megkereső rakéták által közvetített képekkel a bomba és a riporter eggyé váltak, mondja Klaus Theweleit filozófus. Ugyanakkor képtelenség volt megkülönböztetni a fényképezett és a (komputerrel) szimulált képeket.
A „valódi kép” eltűnése azt jelenti, hogy a szemnek többé nincs tanúszerepe a történelemben. Mondták már, hogy ami az Öbölháborúban működésbe lépett, az nem új fegyverzet volt, hanem a képeket érintő új politika. Az elektronikus hadviselés alapjai teremtődtek meg így. Ma a kilótonnák és az átütőképesség kevésbé fontosak, mint a világ köré fonódó úgynevezett C3I gyűrű. A betűszó a Command, Control, Communications and Intelligence, vagyis az irányítás, vezérlés, kommunikáció és hírszerzés négyesét jelöli: globális és taktikai korai jelzőrendszereket, területfigyelést szeizmikus, akusztikus és radarszenzorok segítségével, rádiószondázást, az ellenség kommunikációjának figyelemmel kísérését, illetve eszközöket, melyekkel az ilyen technológiák megzavarhatók.
Harun Farocki azt vizsgálja, hogyan férkőznek be a katonai képi technológiák a civil életbe. Az Egyesült Államokban számos, a C3I kifejlesztésében közreműködött cég próbál nem-katonai biztonságtechnikai és gyártásellenőrzési termékeket eladni. Az áruházakban felszerelt biztonsági kamerák például nemcsak a bűncselekmények felderítését segítik, hanem a vásárlók viselkedésének megfigyelését, és így ellenőrzését is.