Rakugaki
interaktív multimédia installáció, 2001

A Rakugaki hangvezérelt interaktív rajzoló installáció. Gyermekkori emlékeket idéz meg, vagy egyszerűen játszani enged.

Ha megszólaltatjuk a trombitát vagy a dobot, egy vonal jelenik meg. Hajlongani és tekergőzni kezd, valamilyen állat alakját veszi fel, halét stb. A csengők megszólaltatásakor a figurák vígan pörögni kezdenek.
A séker hangjának hallatán a kocka elfordul, s képek váltják egymást. Mint amikor az üveggömbbe zárt tájon elindul a havazás, ha megrázzuk a gömböt.

A projekt az analóg és a digitális határterületén helyezkedik el. A mű lényege a képi hatások kombinálása a számítógéppel való valósidejű interakcióval, hogy lássuk, a gép miként értelmezi a hangokat és alakítja át őket vonallá, amelyet aztán mozgásba hoz. A mű igazi célját nyilvános terekben éri el, aluljárókban, átriumokban és üzletekben, ahol nagyszámú ember találkozhat vele.

Az ötlet egy költői képből származik, amelyben a hang megjelenítődik, látható vonallá válik. A mű alkotta képek kellemes emlékeket idéznek fel, vagy éppen elindíthatják képzeletünket. A rajzolt vonal melegsége, szépsége és egyszerűsége közreműködésre, interakcióra bátorít.
Ha belefújunk a trombitába, egy vonal jelenik meg, amely aztán a hangnak megfelelően hajladozik és tekereg, mint a furulyával bűvölt kígyó. A vonal aztán valamilyen állattá, rovarrá, madárrá vagy emberi alakká lényegül át. Az alak mozogni kezd, majd eltűnik.

Ebben a munkában képzőművészeti ábrázolást alkalmaztam. A (vonal) rajzolás tulajdonképpen analóg folyamat. A kifejezés közvetlen formája, és van benne valami ősi. A szerkezet, amelyet felhasználtam, a hangszerek hangját alakítja vonallá. A hangszerek is analógok, tehát működtetésük nem jelent nehéz feladatot.

Az installáció digitális része, egy nagy kocka képe, bármilyen falra vagy egyéb felületre kivetíthető. A kockával olyan vizuális hatást igyekeztem elérni, mintha egy képeskönyv lapjait forgatnánk. A kocka mindegyik oldala vetítőernyőként viselkedik, forgatni pedig a séker segítségével tudja a közönség. Az oldalakon valamilyen táj, az ég vagy a tenger látható, továbbá egy vonal. A játéktrombita hangja ez esetben is mozgásba hozza a vonalat, amelyből a környezetbe illő állat lesz.

Célom a minden korosztály számára élvezhető mű elkészítése volt, amelyet a közönség önfeledten nézhet, érezhet és átélhet.