Bár a hagyományos mesterséges ideghálózatokat asszociatív képességeik miatt sikeresen alkalmazták a mintafelismerésben, hiányzik belőlük a magasabb rendű kognitív feladatokhoz szükséges időbeli tényező. Tudósok körében ma már elfogadott tény, hogy az idegimpulzusok időbeli viselkedését nem lehet figyelmen kívül hagyni. Egy olyan differenciálegyenleten alapuló, időbeli kognitív modellt mutatunk be, amely magában foglalja a kívánt jellemzőket. Modellünk képes olyan ingerek kiépítésére, amelyekről úgy gondoljuk, az emberi agyban kétségkívül létrehozhatnak empátiaszerű szociális magatartásokban megnyilvánuló idegi folyamatokat. Ennek hamarosan megvalósítható alkalmazása a külső valóság extrapolálása, amellyel lehetővé válik majd a környezet fokozott kihasználása.